Apa
(Gazdag György)
Született:
1950. 12. 18., Lengyeltóti,
Meghalt: 2012. 11. 23., Kaposvár
Drága Édesapám, ki már nem lehetsz velem,
Arra kérlek, mégis fogd a két kezem.
Messzi távolból vigyázó szemeid vesd le néha rám,
Ó bárcsak minden gondomat, örömömet még elmondhatnám.
Hiányzol nagyon, s mit nem mondtam ki soha még,
Szerettelek, szeretlek, hiányod bennem mardosva ég.
Ha majd egyszer, eljön az idő, s újra láthatlak Téged,
Átölellek, hogy hallhassam minden szívverésed!!!
Mikor megszülettem, potyogtak könnyeid,
de nem szégyellted, mert tudtad teljesültek álmaid.
Kislányként sokszor meséltél és súgtad nekem,
vigyázok rád, hisz szeretlek, kicsi szentem.
Veled kezdődött a nap ébresztettél engem,
a meleg tejeskávét sose feledted.
Este is Te fürdettél, adtál meleg vacsorát,
álomba ringattál sok éjszakán.
Piros kopogós kis cipőt is Te vettél nekem,
mert tudtad mennyire szeretem.
Vittél bábszínházba, kirándulni is,
emléke nem fakul itt él bennem ma is.
Te voltál a büszke APA, ki bolondos kicsit,
ha szomorú voltam, volt ki felvidít.
Lelkiztünk sokat, mindig tudtad mi bánt,
mert belém láttál s tudtad a szív szavát.
A kór mi lappangott, lassan felemésztett
s én itt állok egyedül és nézem a keresztet.
Miért hagytál itt, miért nem felelsz,
az arcod már hiába keresem, nem lelem.
Fakó fénykép csupán, miről rám mosolyogsz,
most az én könnyeim záporoznak konokul.
Próbálok erős lenni, de nagy a hiány,
amit apa adhat az nekem már nem jár.
Én vagyok a TE angyalkád említetted sokszor,
én hittem neked, hisz tudtam szívből mondod.
Most megváltozott a szerep ez vigasztal ma már,
mert angyalként őrzöl és vigyázol Reám.
Köszönöm a sorsnak, hogy ismerhettelek,
köszönöm a nevet mit Te adtál nekem.
Kicsi lány nem felejt, bennem élsz tovább,
köszönöm, hogy Te voltál az... Édesapám.!!!!
SZERETLEK ÉDESAPÁM!!!!!
|
 |