A(z) 68405846. gyertyát Papa,Mama,Jani,Móni gyújtotta 2024. 11. 12. napján Fluffyért, de már leégett

Fluffy (Fluffy)

Született: 1999,
Meghalt: 2011. 7. 16.

Egy igazi családtag volt.Mindenkit feltétel nélkül szeretett és őt is mindenki szerette.
Távozása a földi életből minden hozzá közel álló személyt fájdalmasan érintett.
A szeretet követe volt ő itt a földön és küldetését maximális mértékben és odaadással teljesítette.
Most már az örök vadászmezőkről követ minket figyelemmel , őrködik felettünk és figyeli,hogy hogyan tesszük magunkévá a tőle tanultakat.

Szinte sikerfilmet lehet késziteni a mi kutyusunk történetéből.Lehetne a címe talán egy különleges kutyus különleges élete. Igaz ő számunkra nem egy kutyus volt,hanem egy családtag és ezt nehéz is lenne más fórumokon vagy más embereknek elmagyarázni,akik még nem engedtek maguk közelébe állatot és nem tanultak igaz szeretetet az állatoktól .Szerencse és köszönet érte,hogy létezik ez a web-oldal,ahol a megárvult gazdik is kiadhatják bújukat,bánatukat és megértésre,együttérzésre találhatnak.A történetre visszatérve.Felborítva a sorrendet kezdjük a végén.Fluffy a családtagokkal élete leghosszabb,élményekkel teli utazására indult.Sajnos a sors úgy hozta,hogy ez az "utazás" számára valóban a leghosszabb lett és már nem otthon végződik.A természet törvényei alapján sajnos az elválásnak gazdik és hű társuk között előbb vagy utóbb be kell következnie.Nehezen emészthető ,hogy ennek az elválásnak különösem tragikus körülmények közepette és számomra elbúcsúzás nélkül kellett bekövetkeznie.Ennyit a szomorúságról..... Nézzük az élet pozitiv oldalát.kb. 12 évvel ezelött általam a húgomnak szánt ajándékként került Fluffy egy édes kis plüss kutyus formájában a családba.Akkor még nem sejtettem,hogy ő nem csak a húgom ajándéka lesz,hanem mindannyiunké.A kezdeti nehézségek után sikerült őt elfogadtatni a családban.A "kezdeti nehézség" apám volt,aki mindig hangoztatta ő nem tűrne meg egy kutyát a lakásban.Őt természetesen a vásárláskor kihagytuk a döntési folyamatokból :) Igy nagy volt a meglepetés ,amikor húgom plüss állatai között egy igazit talált.Számomra meglepő volt a reakció,mert szinte egyből megkedvelte Fluffyt és évek múlásával kiderült,hogy talán Fluffy is talán őt szerette a legeslegjobban miközben mindenkit nagyon szeretett.Legalábbis a rajongás mértéke határtalannak tűnt. Szóval már már csoda volt ,ahogy apámat is átváltoztatta.Ha lehetne rangsort felállitani (ha létezett nála egyáltalán ilyen) a következő szinten volt a többi családtag .Én később különköltöztem és átmentem a ritkán látott rokon kategóriába ,de minden egyes találkozáskort járt nekem is a lelkes fogadtatás,határtalan szeretet és egy "csont" a gyűjteményből ajándékba.Nagyon nagy volt a rajongás húgom és anyukám irányába is . Szóval a kis állat a nap minden pillanatában szórta szanaszét maga a körül a szeretetet és mi ezt probáltuk valamelyest viszonozni.Engem is kigyógyitott a kezdeti sznobságomból,mert őszinten megvallva nehemre esett eleinte férfiemberként egy "plüss" kutyust az utcán sétáltatni.Ezen is a személye változtatott,mert a ciki helyett egyre inkább népszerűséget éreztem magam körül,amikor a házat kerülgettük.:)De most már rövidebbre veszem a "mondadom",mert erről a kutyusről könyvet is lehetne írni,amelyben lehetne rengeteg kaland ,utazás,ismerkedés,izgalom,stb...én úgy gondolom az élet nagy ajándéka volt,hogy ő hozzánk került és remélem ő is ezt maradéktalanul igy érezte.Szerencsére 12 évet egészségben megélt anyukám gondozása mellet,ami az ő léptékével mérve szép kor.Ráadásul ebbe a 12 évbe rengeteg minden benne volt.Főleg nyugdíjas szüleinkkel töltötte otthon az időt.Húgomnak munkahelyi elfoglaltsági szabtak szűkebb szerepet a gazdiszerep betöltésére.Hétköznapi paneles hétköznapok után jöhettek a hétvégi telkes szabad hancurozások,az autozás és utazás élménye.Persze a telken is mindenki imádta.Ott apám társaságában fő program volt a szomszédolás.Ezen kivül rendszeresen rokonlátogatásokon is részt vett és életében beutazta az országot,miközben ezernyi kalandban volt része.Gyakorlatilag a rokonság már szinte családtagként tekintett rá és hiányolták ,ha éppen nem tartott velünk.Szóval számomra megszépiti a búcsúzást,hogy szerintem szép élete volt általunk is Fluffynak és nekünk is általa.Ha egyszer nekem is utoljára pereg le előttem életem filmje,akkor abban Fluffyka is szerepelni fog.Szívem szerint minden kutyának,macskának olyan életet kivánnak ,mint a mi kis Fluffynknak kijutott.Ugyanakkor minden egyes embernek azt kivánom,hogy tapasztalja meg mindazt ,amit mi ezáltal a kis kutyus által megtapasztalhattunk és megtanulhattunk.Ebben az esetben talán a mai egyre embertelenebbé váló világunk is sokkal élhetőbbé válhatna mindenki számára.Aranyos Fluffyka búcsúzom itt tőled mindannyiunk nevében és köszönök neked mindent ,amit nekünk adtál.Ha létezik még olyan világ,ahol összefuthatunk remélem találkozunk.

Nyugodj békében!
Sosem feledünk drága Fluffyka!